Mi a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat?

A település gyermekönkormányzata (sok helyütt gyermek- és ifjúsági önkormányzat, rövidítve GYÖK és variánsai) a település fiataljainak érdekérvényesítése céljából alapított társaság. Arra való, hogy segítse az általa képviselt korosztály helybéli (családi, szabadidős, iskolai stb.) életét, szervezze a korosztályi és a korosztályok közötti kapcsolatokat és elősegítse az általa képviseltek helybéli érdekképviseletét minden lehetséges és szükséges helyzetben, de elsősorban a település egészéért felelős "felnőtt" önkormányzattal együttműködve.
A települések gyermekönkormányzatainak tagjait a helyben lakó fiatalok teljes köréből meghatározott időre, titkos módon választják. A választást olyan aláírásgyűjtő kampány előzi meg, amelynek során a megfelelő számú javaslatot dokumentáló fiatalok képviselőtestületi vagy polgármesteri jelöltek lesznek. A jelöléshez elegendő javaslatok számát a fiatalokból álló, de a választásban nem érdekelt Választási Bizottság határozza meg, és ez az önkéntesekből álló testület bonyolítja a jelöltek különféle gyűlések során szervezett bemutatkozását is. Ezek az alkalmak nemcsak a bemutatkozásra és az ismerkedésre, hanem a jelöltek szándékainak elmondására és a gyűlés résztvevői által elmondott tennivalók összegzésére is valók, hiszen csak a személyek és a programok ismeretében lehet a szavazásra jogosultaknak választaniok.
A választás egyénileg és titkos módon történik, hasonlóan a felnőttek választásának körülményeihez. A szavazatokat a fiatalok köréből előre kiválasztott Szavazatszámláló bizottság összesíti, ennek vezetője hirdeti ki az eredményt. A megválasztott jelöltek képviselők lettek, akiknek vezetője az ugyancsak közvetlenül, lehetőleg több jelölt közül megválasztott gyermekpolgármester.
A település gyermekönkormányzata általában a 12-14 éves kortól a 17-18 éves korig terjedő korosztály helyi érdekképviseleti szervezete, de sok helyütt más korhatárt határoztak meg, így előfordul, hogy a választhatóság (és természetesen az érdekképviselet) 20 vagy akár 24 éves korig terjed.
A település gyermekönkormányzatának a "felnőtt" testülettel szoros együttműködésben kell dolgoznia, hiszen a felnőttek önkormányzata a település minden ügyében, így a gyermekek és a fiatalok életét meghatározó valamennyi kérdésben is illetékesek. A gyermekönkormányzat értelme éppen abban van, hogy a fiatalokat érintő ügyek mindegyikében a felnőtt testület tanácsadó, konzultatív csapata legyen. Jó lenne, ha a gyermekönkormányzatok működésük során nemcsak az amúgy is terítékre kerülő ügyekhez szólhatnának hozzá, hanem korosztályuk érdekeinek megfogalmazóiként maguk is javasolnának megoldásra váró kérdéseket. Ezt a lehetőséget nemcsak a település felnőtt önkormányzatának működési szabályaiban, hanem a gyermekönkormányzat működését meghatározó szabályrendszerben is le lehet és le is kell írni.
Miután országos, központi szabályozás e szervezetre nincs, a település gyermekönkormányzatának jogállását, a felnőtt és a gyermek-testületek közötti viszonyt, az együttműködés formáit és módjait, a gyermektestület anyagi ellátását, a szervezet helyi felnőttek által való segítését és még sok egyéb kérdést helyben kell tisztázni. Az lenne a kívánatos és a normális, ha az eljövendő idő alakítaná, ha a legkülönfélébb települések gyakorlata kristályosítaná ki azokat az eljárásmódokat, amelyeket egyszer majd országosan is rögzíteni és tán mindenütt megkövetelni lehet.

Kik segíthetik helyben a település gyermekönkormányzatát?

Természetesen mindenki, de elsősorban a fiatalok maguk, hiszen a társaság őérettük létjogosult. De segítenie kell a felnőtt testületnek, hiszen gyámolító együttműködésük, a tőlük kapott jogosítványok és anyagi támogatásuk nélkül az ez által fölkeltett aktivitás hamar kihunyhat. Segítő a polgármester és a jegyző. Segítők az iskolák, a művelődési otthon és a könyvtár munkatársai, a helybéli vállalkozók, a szülők, a nagyszülők és segítő lehet minden polgár.
"Segítség" alatt nem szükségképpen anyagiakat, hanem cselekvő együttműködést értünk: részvételt a rendezvényeken és az elhatározott akciókban. Közös gondolkodást a gyermekek és a fiatalok életének jobbításában. Tevékenységük olyan gyámolítását, amely azért kellő teret hagy számukra is. Semmit sem kell tehát helyettük megcsinálni. Ám ötleteik, szándékaik, óhajaik vagy terveik megvalósításának módjában nem hagyhatók magukra. Honnan is tudnák, hogy azokhoz milyen engedély, esetleg mérnöki terv, hivatali jóváhagyás és mennyi pénz kell? A gyermekönkormányzat arra (is) való, hogy a leendő életükhöz szükséges ebbéli ismereteket minél előbb megszerezhessék.
Föltétlenül szükségesnek látszik településenként 1-1 olyan felnőtt segítő, aki folyamatosan mellettük-mögöttük áll, aki az általuk kitalált és szervezett folyamatok teljességét ismeri, akihez bátran fordulhatnak bármikor, és aki koordinátora lehet az alkalmanként besegítő más felnőtteknek is. A helybéli felnőtt segítő olyan önkéntes, aki rendelkezik a felnőtt testülettől kapott meghatalmazással. Ez kiemeli őt civil helyzetéből és intézkedőképessé teszi saját munkahelyi kapcsolatrendszerén túl. Csak ekkor várható, hogy valódi támasza legyen a gyermekek társaságának.

Kik segíthetik a gyermekönkormányzatokat országosan?

Az első magyarországi gyermekönkormányzatok francia minta alapján 1992-ben alakultak. Ekkor utazott Elzászba és Normandiába egy olyan érdeklődő felnőtt csapat, aki hazajövetelét megelőzően Phalsbourgban megalakította a Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesületét azzal a fogadalommal, hogy hazaérkeztük után azonnal ezek szervezésébe kezdenek. Minden, a gyermekönkormányzatokkal kapcsolatos hazai esemény ezzel vette kezdetét.
A "Segítők egyesülete" azóta is összefogja az ez iránt érdeklődő felnőtteket és a gyermekönkormányzatokkal kapcsolatos tennivalókat egyaránt. A szerte az országban különböző beosztásokban és munkahelyeken dolgozó, ám ez iránt elkötelezett felnőttek ebbéli munkájuk önkéntes, és az egyesületnek is csak pályázatokból, tehát egyes akciókra van pénze.
A működő települési gyermekönkormányzatok 1996-ban tavaszán Csurgón, a IV. országos találkozón kezdeményezték az országos együttműködésüket szervező társadalmi szervezetük megalapítását, ami végül Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság néven bejegyzést nyert.

Jelenleg

Az országos szervezet nem (nagyon) működik, a létező települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok részben közvetlenül, részben azok regionális szervezetei útján érhetők el. Jellemző ugyanis, hogy míg az ország egyes részein nem, más régiókban tucatszám működnek ezek a szervezetek, vélhetően a környékbeli példaadás és/vagy példakövetés eredményeképp. Miután központi és biztos elérhetőséget adni jelenleg nem tudunk, az ez iránt érdeklődő településektől honlapunkra üzenetet várunk, és velük ezt követően közvetlen kapcsolatot keresünk, hogy őket a GYIÖT jelenleg „rejtőzködő” szakértőivel mielőbb összekössük.