A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei

A következő írás Beke Pál tollából a közösségfejlesztés, mint humán központú településfejlesztés, vagy még inkább közösség általi fejlesztés módszertárát mutatja be egy kisváros lehetőségeként említve azt.
A tanulmányból - mely legutóbb a Zempléni Múzsa 2007. tavaszi számának 19-34. oldalán jelent meg nyomtatásban - azokat az eljárásmódokat, alkalmazható módszereket ismerheti meg az olvasó, melyek bármely településen alkalmasak lehetnek a cselekvő aktivitás felébresztésére, vagy mederben tartására, az önrendelkezés, beleszólás, közös tervező munka hétköznapi megvalósítására. Az írás végén viszonylag bőséges irodalomjegyzék is található, valamint - természetesen - a legfőbb forrást jelentő honlapra való hivatkozás is.

Az alábbiakban a közösségfejlesztés, vagy a kezdeményezés eredeti angol kifejezése, a ’community organization’ jelentéstartalmához közelítő település-és közösségfejlesztés, avagy más, ugyancsak elterjedt szinonim szókapcsolattal a települések humán fejlesztésének nevezett professzió Sárospatakon alkalmazható technikáit/módszereit, illetőleg az érdeklődők tájékoztatására a hazai szakirodalmat összegzem. A részletek előtt azonban szükséges néhány alapelvet rögzítenem egyrészt azért, hogy a közösségfejlesztés ajánlott eljárásainak a népművelés/közművelődés módszereitől és formáitól való különbségét jelezzem, másrészt, hogy az ebbéli tevékenykedés folyamatosságát, tehát a település közösségfejlesztési feladatai folyamatos gondozásának fontosságát hangsúlyozzam. Megjegyzem: a közösségfejlesztési technikák majdani alkalmazása nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy kevesebb pénzt költ társadalmának humán fejlesztésére a város, bár a befektetés mindezek eredményeképp bizonyára jobban hasznosul.

A közösségépítés eljárásai az ifjúság körében

A társadalomban élve valamennyien részesei vagyunk családunknak, különféle szerve-ződéseknek, csoportoknak, társaságoknak, szerencsés esetben ennek minőségi válfajá-nak, a közösségeknek. A meglévő közösségek belső helyzetével és fejlesztésével a csoport-lélektan foglalkozik, erre nem térünk ki. Jelen fejezetben a közösséghiányos településeken szükséges, az ifjúság körében lehetséges közösségi fejlesztőmunka eljárásait ismertetjük. Meggyőződésünk, hogy a fiatalok minél több közösségben való cselekvő részvétele a he-lyi, összességében a hazai társadalmat erősíti különösen, ha a gyermek- és ifjúkori min-tákat felnőtt korukra sem felejtik el. A fejezet kulcsszavai: közösség, közösségfejlesztés, helyi irányított beszélgetés, helyi kalendárium, helyi/kistáji tankatalógus, önkéntes szol-gálat, közösségi felmérés, jövőműhely, társadalmi tervezés, tanulókör, népfőiskola, szü-lők helyi/kistáji egyesületi szakmunkásképzője, gyermek- és ifjúsági önkormányzat, a helyi nyilvánosságban való részvétel, egyesület, egyesületi fenntartásában működő civil művelődési ház.